Történet

Jelenlegi hely

A magyarországi kutatás-oktatás-közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását célul kitűző Információs InfrastruktÚra Fejlesztési (IIF) Program 1986-ban indult. A Programot az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) és az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a mai NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jogelődje) kezdeményezte, ill. támogatta.

Az IIF Program öt eredményes év - a hazai kutatói hálózat alapjainak megteremtése - után a 90-es évek elejétől már valamennyi érintett minisztérium és az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) támogató részvételével NIIF (Nemzeti Információs InfrastruktÚra Fejlesztési) Programként folytatódott.

A Programot legfelső szinten irányító testületek (korábban az NIIF "Felügyelő Bizottság" és "Operatív Bizottság", majd a 90-es évek végétől a "Program Tanács") munkájában valamennyi támogató szervezet képviselői részt vettek, ill. részt vesznek.

A Programra vonatkozó kormányrendelet megjelenése óta az érintett minisztériumok, valamint az MTA, az OTKA (NKFIH), és a HUNGARNET képviselőiből álló Program Tanács irányítása mellett folyó munkákhoz - az NIIF Program folyamatos megvalósításához - szükséges költségvetési támogatás biztosítását a felelősségi és hatásköri kérdéseket is rendező kormányrendelet garantálja.

A mindvégig sikeres Program megvalósítását - sok-sok eredményes év tapasztalatait összegyűjtve - a Program vezető intézménye, az NIIF Intézet (NIIFI) fogja össze. Fő tevékenysége - mint elődeinek, az IIF, majd NIIF Koordinációs Irodának, később NIIF Irodának - a magyarországi kutatási és oktatási információs infrastruktÚra fejlesztését és működtetését biztosító feladatok ellátása, ill. koordinálása.

Az NIIF Intézet a Program megvalósítása során együttműködik

  • az NIIF Program támogató szervezeteivel és a képviselőikből álló Program Tanáccsal,
  • a Programban résztvevő kutatási, oktatási és közgyűjteményi intézményekkel és az ezeket tömörítő HUNGARNET Egyesülettel, ill. annak Elnökségével, valamint
  • az NIIF Program szakértői testületeként működő Műszaki Tanáccsal.

 

Az NIIF Program és a HUNGARNET Egyesület sokrétű, intenzív és gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatokat ápol. A kapcsolatrendszer egyaránt kiterjed a szervezeti és a szakmai, valamint hálózati kapcsolatokra. Nemzetközi együttműködési partnerek mindazok a nemzeti, európai, valamint globális szervezetek, melyek célja azonos, vagy hasonló a magyarországi kutatás, oktatás és közgyűjtemények számítógép-hálózati fejlesztési és alkalmazási céljaival.

Az elmÚlt évek eredményei közül kiemelendő, hogy az NIIF Program keretében

  • létrejött és folyamatosan fejlődött a hálózati infrastruktÚra, valamint az arra épülő szolgáltatások, alkalmazások rendszere, a kapcsolódó alkalmazási információtartalom és alkalmazói kultÚra, mindezekkel együtt pedig bővült a kutatási-oktatási-közgyűjteményi alkalmazói kör;
  • fokozatosan felépült az akadémiai kutatóintézeteket, egyetemeket, valamint nyilvános könyvtárakat és közgyűjteményeket összekapcsoló országos számítógép-hálózat, biztosítva az alap-szolgáltatások (e-mail, fájl-transzfer, távoli bejelentkezés stb.) hozzáférhetőségét;
  • 1990-től, a nemzetközi nyitás évétől fokozatosan kiépült és folyamatosan bővült a teljes értékű Internet kapcsolat;
  • az országon belül felépült az IP technológiát alkalmazó és teljes lefedettséget biztosító HBONE gerinchálózat, összekapcsolva a főváros és a vidéki régiók alkalmazóinak városi és elosztó hálózatait;
  • 1991-ben megalakult a HUNGARNET Egyesület és ettől kezdve fokozatosan kialakultak a kapcsolatok a nemzetközi kutatói hálózati szervezetekkel (RARE, EARN,ill. TERENA, valamint RIPE [10] , ISOC [11] , CEENET [12] stb.);
  • 1990-es évek elején kiépültek a regionális centrumok, az ország minden jelentősebb vidéki egyetemi, kutatási, és/vagy közgyűjteményi központjában téve lehetővé a helyi szolgáltatások és alkalmazások integrálását a központi NIIF szolgáltatásokkal-alkalmazásokkal;
  • 1993-ban a HUNGARNET-NIIF alapító tagként csatlakozott az európai kutatói hálózati központhoz (DANTE [13] , Delivery of Advanced Networking Technology to Europe);
  • Az 1990-es évek közepétől az NIIF-HUNGARNET az európai élvonalat alkotó kutatói hálózatokkal együtt csatlakozott az Európában élenjáró és az EC (az Európai Unió Bizottsága) által is támogatott európai gerinchálózati TEN-34 projekthez, majd az azt követő QUANTUM (TEN-155) projekthez;
  • Az ezredfordulót követően beindult a gigabites sebességű európai hálózatot kiépítő (az EC által is támogatott) GN jelű projektekben való NIIF-HUNGARNET részvétel, a GéANT gigabites európai gerinchálózat megvalósítására és folyamatos fejlesztésére létrehozott nemzetközi NREN Konzorcium keretében;
  • A GéANT létrehozásával az európai kutatási-oktatási közösség a világ élére került a kutatói hálózat jellemzői és alkalmazásai terén és ezzel együtt az NIIFI hálózata és szolgáltatásai is élvonalbeli fejlődésnek indultak. A GéANT kapcsolat fokozatosan 10, majd 2014-2015-ben 100 Gbps sebességet ért el és nemzetközileg is elismert eredményeket értek el az NIIF egyéb fejlesztései is (szuperszámítástechnika, grid technológia,  IPv6, videokonferencia, VoIP, valamint további szolgáltatások széles választéka), 2015-re a HPC elosztott rendszerében 230 Tflops, az elosztott tárolás terén 7 PByte kapacitást érve el, a szolgáltatások száma tekintetében pedig megközelítve a 30-at.

 

Az NIIFI koordinálása mellett külföldön is elismert eredmények, kiemelkedő nemzetközi szerep, az EU tagokéhoz hasonló feltételek és hálózati adottságok alakultak ki és állnak az ezredfordulót követő évek fejlesztéseinek és nemzetközi együttműködéseinek köszönhetően:

  • 2013-ra már 700 telephelyen mintegy 500 intézmény több mint 700.000 felhasználója (Magyarország lakosságának 7 %-a) fért hozzá a kutatási-oktatási hálózaton keresztül a korszerű infrastruktÚrához és szolgáltatásokhoz – 2014-től ezek a számok a Sulinet-re is kiterjedő NIIFI feladatkörből adódóan 5200-ra, ill. 2,2 millióra növekedtek;
  • A regionális központok száma több, mint 50, melyek szorosan együttműködnek az NIIFI-vel, de feladataikat önállóan látják el;
  • A gigabites GéANT kapcsolat kiépítését nem sokkal követően létrejött a gigabites nemzetközi commodity forgalom lehetősége is a DANTE World Service (DWS) szolgáltatáson keresztül és a nemzetközi kijárat sebességének növelésével párhuzamosan – a belföldi gerinchálózat kapacitásának bővítésével együtt – fokozatosan sor került a belföldi hozzáférési hálózat sávszélességének megfelelő, ugyancsak gigabites szintet elérő növelésére is;
  • Számos projekt futott és fut ma is mind a belföldi hálózati infrastruktÚra fejlesztése terén a Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Széchenyi Terv) keretében (TIOP, KMOP, TÁMOP, EKOP projektek) valamint az elsősorban EU finanszírozásÚ nemzetközi projektek együttműködéseiben (az utóbbi évek során egyebek mellett a GéANT2/GN2 ill. GéANT3/GN3, 6NET, 6DISS ill. 6DEPLOY, SEEREN2 ill. SEEFIRE, KnowARC, EGEE2 ill. EGEE3, SEEGrid, FEDERICA, eInfraNet, SIM4RDM, EMI, HPSEE, PRACE3 ill. PRACE4, GN3plus, DCH-RP, BYTE, MAGIC, GéANT2020/GN4 projektek érdemelnek említést).
  • Az ezredforduló óta a fejlesztések számos eredményt hoztak a HBONE/GéANT, E2E, IPv6, QoS, MPLS, VPN, multicast, cache, monitorozás és menedzsment stb.témákban, a hálózati szolgáltatások gazdagítása (szuperszámítástechnika, távoli munkavégzés, VoIP, videokonferencia, portálok, virtuális helpdesk, CERT, névtárak, PKI/CA stb.), valamint a hálózati alkalmazások (elosztott/integrált adatbázisok, távoktatás, diszciplináris alkalmazások, Grid, Cloud, HPC, multimédiás kollaboráció, VRE és VRC virtuális kutatási környezeti és kooperációs alkalmazások, adat-infrastruktÚrák stb.) területén.
  • Kiemelkedő nemzetközi sikert jelentett 2013-14 során a CERN első távoli adatközpontjának (CERN@Wigner) forgalmát biztosító és Európában első 100 Gbps produkciós kutatási célÚ kapcsolatot jelentő összeköttetés NIIFI-DANTE együttműködésben történt kiépítése.

 

Az országosan homogén infrastruktÚra nemzetközi élvonalba tartozó

  • hazai minta-alkalmazásokkal,
  • országos kísérleti terep biztosításával,
  • az ismeretek terítésével,
  • az alkalmazói kultÚra terjesztésével,
  • a szakembergárda nevelésével,
  • az alkalmazói kör folyamatos bővítésével,
  • a magyar EU tagságnak is megfelelő, legitim, Európai normákat szem előtt tartó nemzetközi kapcsolatok ápolásával

biztos alapot jelent az országosan átfogó, folyamatos, széleskörű, versenyképes informatikai fejlődéshez.

Rendkívül fontos a távközlési szolgáltatókkal kialakult kedvező és kölcsönösen előnyös kapcsolat. Ez a kapcsolat az ezredforduló idején bekövetkezett liberalizáció eredményeként elmélyült és kibővült. A jó kapcsolat több okra vezethető vissza:

  • a non-profit alapokon működő, szigorÚ alkalmazási korlátokat érvényesítő, és csak egy meghatározott alkalmazói kört kiszolgáló kutatói magánhálózat semmilyen tekintetben nem versenytársa a távközlési piaci szolgáltatóknak;
  • a kutatói hálózati kapcsolatokon keresztül a hazai távközlési szolgáltatók igényes megrendelésekhez jutnak az NIIF Program tenderfelhívásai nyomán;
  • az NIIF kapcsolatokból adódóan a távközlési szolgáltatók nemzetközi együttműködési és piaci lehetőségei is bővülnek, éppen a legkorszerűbb technológiák bevezetése ill. alkalmazása terén;
  • az NIIF Program a széles hazai felhasználói kör alkalmazói igényességét, kultÚráját és felkészültségét egyaránt elősegíti, ami a távközlési (az EU Új jogi szabályozása szerint az elektronikus kommunikációs) piacra kedvező hatást gyakorol.

 

A GéANT (GN) projektekben való magyar részvétel és az ehhez kapcsolódó belföldi fejlesztések jelentősége (ugyanÚgy, mint a többi résztvevő országban) két okból is kiemelkedő:

  • egyrészt - a világ élvonalának megfelelő elektronikus kapcsolattartási és információ-hozzáférési infrastruktÚra fejlesztésén és működtetésén keresztül - világszínvonalÚ nemzetközi együttműködési feltételeket és versenyképességet biztosít a hazai kutatási és oktatási közösségek tudományos és innovációs tevékenysége számára;
  • másrészt viszont előfutára és próbapályája az országos informatikai fejlesztések kapcsán megvalósítandó hálózati fejlesztéseknek és alkalmazásoknak, sőt, sok tekintetben elterjesztője is az Új technológiáknak és szolgáltatásoknak, ill. azok alkalmazásainak.

 

E kettős jelentőséget felismerve biztosít a többi fejlett országhoz hasonlóan Magyarország kormánya is stabil központi támogatást a nemzeti kutatási és oktatási hálózati fejlesztés és szolgáltatás számára, felismerve, hogy nem csak az EU szintjén kiemelt fontosságÚ az országok közötti kutatási-oktatási hálózati infrastruktÚra versenyképes fejlesztésének európai szintű folyamatos és egyre növekvő mértékű támogatása, hanem a taországok is mindent meg kell, hogy tegyenek e fejlesztések és szolgáltatások sikere érdekében.

Az NIIF Program hálózati lehetőségeinek fejlődésében elsődlegesen érdekelt magyar kutatási és oktatási közösség büszke arra, hogy az európai élvonallal együtt haladva vesz részt a TERENA és a DANTE összevonásával létrehozott GéANT Association égisze alatt futó projektekben és fejleszti a kapcsolódó belföldi infrastruktÚrát. Folytatja az eddigiekhez hasonló erőfeszítéseket a jövőben is, és bízik benne, hogy az itthoni feltételek továbbra is adottak lesznek a hálózati fejlesztések terén az Európa legfejlettebb országaival való lépéstartásra.