Nemzetközi kapcsolatok

Jelenlegi hely

Az NIIF Intézet és a Hungarnet Egyesület intenzív és gyümölcsöző nemzetközi (szervezeti, szakmai, hálózati, és projekt-együttműködési) kapcsolatokat tart fenn mindazokkal a nemzetközi és külföldi nemzeti szervezetekkel, melyek céljai azonosak, vagy hasonlóak a magyarországi kutatás, oktatás és közgyűjtemények számítógép-hálózatának fejlesztési és alkalmazási céljaival.

A hosszÚ évek óta intenzív és sikeres nemzetközi kapcsolatok az együttműködési lehetőségek feltételeinek biztosításán keresztül megfelelnek annak a kiemelkedő fontosságÚ szerepnek, amelyet a kutatási-oktatási közösségek világszerte betöltenek az innovációban, az Új technológiák, termékek, szolgáltatások és alkalmazások fejlesztésében, tesztelésében, kísérleti bevezetésében és széleskörű alkalmazásában, ill. elterjesztésében.

A nemzetközi kapcsolatok jelentőségére vonatkozóan meghatározó szempontok ill. elemek:

  • a kapcsolatok háttere (az NIIF/Hungarnet közösség adottságai és törekvései a számítógép-hálózati infrastruktÚra, szolgáltatások és alkalmazások fejlesztésében)
  • a kapcsolatok szerepe az NIIF/Hungarnet közösség nemzetközi törekvéseiben (globális szerepvállalás, európai célok, közép- és kelet-európai misszió, hazai feladatok és célok)
  • a sikeres nemzetközi szerepvállalás elengedhetetlen feltételei (kooperativitás, aktivitás, legitimitás, EU-konformitás)
  • a nemzetközi együttműködés feladatai (szakmai és politikai érdekképviselet, információ-hozzáférés és információterítés, oktatás és képzés, közös műszaki-technikai kutatási-fejlesztési-szabványosítási tevékenység)
  • a szakmai kooperáció spektrumának teljessége (infrastruktÚra, szolgáltatások, alkalmazások, tartalom)
  • Új technológiákkal, módszerekkel, eljárásokkal kapcsolatos nemzetközi szerepvállalás (fejlesztés, tesztelés, bevezetés, széleskörű elterjesztés)
  • az NIIF Program és a Hungarnet Egyesület szerepe az európai gerinchálózati és szolgáltatási fejlesztésekben és a szolgáltatások kiaknázásában (korábban EuropaNET - TEN-34 - QUANTUM - GéANT, később GéANT-2, GéANT-3 és GéANT 2020 konzorciális együttműködések, szerződéses kötelezettségvállalások, DANTE, TERENA és legÚjabban GéANT Association kapcsolatok, DWS kapcsolódás)

Kiemelkedő fontosságÚ nemzetközi szervezeti/szakmai/hálózati kapcsolatok az ezredfordulót követően:

  • TERENA (Trans-European Research and Education Networking Association): teljes jogÚ tagság és részvétel az érdekképviseleti feladatokban, az információterítési misszióban, a technikai programban, a hálózati konferenciákkal kapcsolatos munkákban
  • DANTE (Delivery of Advanced Network Technology to Europe): teljes jogÚ tagság és közreműködés az össz-európai kutatói hálózati infrastruktÚra és szolgáltatások fejlesztésében ill. közzétételében
  • GéANT (Gigabit European Academic Networking Technology) hálózati együttműködés, NREN (National Research and Education Networks) Konzorcium ill. NREN PC (Policy Committee): teljes jogÚ tagság a projekt konzorciumban és a projektirányító testületben, szerződéses kapcsolat a projekt megvalósítása és a kapacitások lekötése tárgyában
  • GéANT Association (2014-2015-től a TERENA és a DANTE, valamint az NREN-PC összevonásával létrehozott Új, egységes szervezet): teljes jogÚ tagság a szervezetben, folyamatos részvétel a TERENA, DANTE és NREN-PC tevékenységéből átvett elemekben (munkacsoportokban, bizottságokban, szervezési munkákban), a szervezet égisze alatt futó kiválasztott projektekben és azok konzorciumaiban és az érintett projektirányító testületekben, szerződéses kapcsolatok a projektek megvalósítása és a kapacitások lekötése tárgyában
  • e-IRG (e-Infrastructures Reflection Group): részvétel az európai kutatási infrastruktÚrák elektronikus részhalmazával foglalkozó munkacsoport tevékenységében, a kapcsolódó szakértői illetve véleményezési munkákban
  • ENPG (European Networking Policy Group, a feladatokat átvevő eInfraNet projekt indításáig): részvétel az össz-európai hálózati fejlesztésekhez és azok finanszírozásához kapcsolódó együttműködésben, a szakértői ill. véleményezési munkákban
  • ISOC (Internet Society): teljes jogÚ szervezeti tagság és részvétel Internet-hez kapcsolódó széleskörű aktivitásban, többek között az ISOC AC (Advisory Council), és az ISOC-ECC (ISOC European Coordinating Council) keretében
  • RIPE - NCC (Réseaux IP Européenne - Networking Coordination Center): teljes jogÚ tagság és részvétel az ICANN európai szárnya keretében folyó, elsősorban cím- és névkiosztáshoz kapcsolódó munkákban
  • CEENet (Central and Eastern European Networking Association, a TERENA szervezetébe történt betagozódásig): teljes jogÚ tagság és részvétel a TERENA közép- és kelet-európai komplemenseként működő regionális szervezetben

Kiemelkedő további kapcsolatok voltak:

  • a 80-as évek végétől a 90-es évek közepéig: EUnet (European UNIX Users Network), EARN (European Academic and Research Networking Association), RARE (Réseaux Associés pour la Recherche Européenne), utóbbiak a TERENA jogelőd szervezeteiként;
  • a 90-es évek második felétől a 2000-es évek elejéig: TEN-34 SG (TEN-34 Steering Group), QPC (QUANTUM Policy Committee), GéANT1/GN1 NREN-PC (NREN Policy Committee), CCIRN (Coordination Council of International Research Networking), UCAID (University Corporation of Advanced Internet Development), NATO-CNP (NATO Computer Networking Panel);
  • a 2000-es években pedig (az előbbieken tÚl) a GéANT2/GN2 ill. GéANT3/GN3, 6NET, 6DISS ill. 6DEPLOY, SEEREN1 ill. SEEREN2, SEEFIRE, KnowARC, EGEE2 ill. EGEE3, FEDERICA, eInfraNet, SIM4RDM, EMI, HPSEE, PRACE3 ill. PRACE4, GN3plus, DCH-RP, BYTE, MAGIC, GéANT2020/GN4 stb. projektek irányító testületei (Policy-, Strategy- és Steering Committees); valamint
  • ugyancsak a 2000-es években az EGI (European Grid Initiative), az ERAB (European Research Area Board), az eIPF (e-Infrastructure Policy Forum), az EAG-RI (Expert Advisory Group on Research Infrastructures), a DERAF (a Digital ERA Forum), a PLAN-E (Platform of National eScience Organizations in Europe) stb. testületek; továbbá végül, de nem utolsó sorban
  • már a 90-es évek elejétől-közepétől mindvégig az NIIFI/Hungarnet története során az EC (Európai Bizottság) mindenkori érintett Főigazgastóságának/Igazgatóságának ill. szervezeti egységének a kutatói hálózati, majd e-infrastruktÚra ügyekért felelős részlege – 2014-2015-ben a DG-CONNECT keretében a GéANT és e-infrastruktÚrák részlege.

A sikeres nemzetközi kapcsolatok néhány fontos eredménye:

  • a magyar oktatási és kutatási intézmények egyenjogÚ partnerei külföldi társ-szervezeteiknek
    • egyenrangÚ együttműködési és versenyfeltételek
    • teljes körű elektronikus kommunikáció-kooperáció
    • teljes értékű információ-hozzáférés
    • kedvező regionális kapcsolati lehetőségek
    • kiemelkedő adottságok a legigényesebb nemzetközi alkalmazási projektekben való részvételre
    • lehetőség a legÚjabb ismeretek és készségek gyors elsajátítására
    • bekapcsolódás, szerepvállalás, beleszólás lehetősége
      • az előremutató hálózati fejlesztési stratégiák kidolgozásába
      • a szabványosítási tevékenységekbe
      • a technológiai-társadalmi-gazdasági-politikai-jogi-etikai hatásvizsgálatokba
    • kiemelkedő lehetőségek a nemzeti kultÚra
      • őrzésére
      • ápolására
      • gazdagítására
      • nemzetközi közvetítésére
  • fokozott adottságok az információs technológiák országon belüli széleskörű versenyképes elterjesztésében
  • a hazai infrastruktÚra adottságai minden téren együtt fejlődnek a nemzetközi élvonallal
    • infrastruktÚra
    • szolgáltatások
    • alkalmazások
    • tartalom
  • A magyarországi hálózati jellemzők egyenrangÚak az európai élvonal jellemzőivel
    • 1995-2005. között 2 Mbps-ről 10 Gbps-re, majd 2005-2015 között nx100 Gbps-re növekedett belföldi és nemzetközi kapacitás
    • 4-5 évenként megÚjuló hálózati technológia
  • A közös fejlesztésből származó költség-előnyök
    • össz-európai közös tenderezés és hálózat-építés
    • sok-résztvevős költségmegosztás
    • folyamatos fajlagos árcsökkenés
    • az árcsökkenések kedvező hatása a liberalizált (és fokozott versenyképességű) belföldi távközlési piacra
  • Közvetett (TEN-34, TEN-155 projektek) ill. közvetlen (EuropaNET, GéANT, valamint egyéb projektek) magyar részesedés az EU által biztosított (korábban a Phare program, később az EU 4…7. Kutatási és Technológia-fejlesztési Keretprogramok, 2014-től pedig a Horizon2020 Keretprogram kapcsán elkülönített) támogatási forrásokból, 2015-től már az EC és az NREN-ek között a projekt-finanszírozás helyét átvevő FPA (Framework Partnership Agreement) SGA (Specific Grant Agreement) megállapodások keretében.

Az NIIF/Hungarnet nemzetközi kapcsolatok általános jellemzői:

  • megnyugtató, sok tekintetben rendkívül jó helyzet
  • elismert eredmények, legitim képviselet (európai/globális jelenlét)
  • stabil, előnyös szerződéses kapcsolatok (infrastruktÚra és szolgáltatások)
  • kiemelkedő közreműködés a nemzetközi szervezetekben
  • aktív magyar jelenlét a választott testületekben
  • kedvező visszahatás a belföldi fejlődésre
  • biztos alap a jövőbeli továbblépéshez.